De... NEM HIZTAM EGY GRAMMOT SEM!!! - Yupppppiiiiii - ez már fél siker... Tudom, hogy, a nagy súlygyarapodás még odébb van, de legalább egy halvány reménysugár megcsillant, hogyha jól viselkedem és folytatom a jelenlegi tempót, akkor csak a kötelezőt fogom felszedni.... ESÉLYEM VAN RÁ! érted?! ESÉLYEM VAN... mint még soha, semmire, ami a súlyommal kapcsolatos... :D
Tegnap egyébként jó volt a dokinál... Ültünk a váróban, Marion, BABAPA meg én és vártuk a megvilágosodást, új BABfotó reményében... Aztán gyűltek sorra a lyányok... és elkezdődtek a jobbnál jobb vetélős és egyéb sztorik... de szép... Roppant sajnálatos, ám annál kevésbé érdekes számomra... NEM É.R.D.E.K.E.L.... Tudom, hogy szemétség, de jelenleg csak az foglalkoztat, hogy mi van velem és a BABommal... senki más...(ezt természetesen csak idegenekre értem)...
Aztán szólitottak... és mentem... de semmi izgalom... egy halom papiros ismét... meg egy kis szivhang hallgatás, ami újdonság volt, de olyan rövid, hogy az élvezet elmaradt... semmi más :( pedig milyen jó lett volna egy új fotó... mindenki remegve várta... de hiába... Legközelebb 3 hét múlva megyek UH-ra, igy talán ott van lehetőségem bármire is... esetleg... és ami a legfontosabb, akkor végleg kiderül, hogy minden rendben van-e a BABunkkal és minden pici porcika, meg alkatrész jó helyen van-e...
Szóval, mindenki drukkol és CSURI103 még 3 hétig...
