Na, nála voltunk ma reggel... Jelentem, nem derült ki a nagy titok, hogy honnan tudta, hogy fiunk lesz...szabin van :( de sebaj, majd egy hónap múlva.... :D De volt helyette egy másik néni, aki nagyon jófej volt... (az az érdekes, hogy az eddigi összes védőnő akivel találkoztunk kb. Ursula méretű - de akkorák, mint a német úszóválogatott bármely tagja...cserébe mindegyik édesbogár és iszonyatosan kedves!!! :D)
Sorolom a helyzetet:
- az AFP leleteim kivállóak (Down-kór szűrés)
- az ehhez kapcsolódó UH szintén
- szivhang varázslatos - az mondta a hölgyemény, hogy nem hiperaktiv a babánk, mert teljesen nyugis a hangeffekt, amit produkál - néha ugyan bele-belelenditett a kis karjával, vagy mutatott egy hátközepet, de szabályos lódobogásokat kaptunk szokás szerint
- a vérnyomásom egy fokkal jobb volt a halálközeli állapotnál (biztos izgultam:D)
- a kilók száma 4-gyel gyarapodot, de megnyugtattak, hogy az induláshoz képest jó vagyok teljesen és hogy vegyük tudomásul hogy vizesedem, ami szintén ezt a mutatószámot növeli, de jön az ősz és jobb lesz...
- többet kell innom (az üvegcse pisiből teszcsikkal derült ki)
- Elevitet kell szednem, mert a vérképem pont határértéken van minden szempontból vitamin ügyben... kell és kész
- és sajnos, itt a vég, be kell fejeznem a sózást, hogy a vizesedésemet elűzzük (ha ez kell én megteszem - rajtam ne múljon)
Nagyjából ennyi történt, illetve talán annyival egésziteném ki, hogy a szivhangos rész után megint beállt a döbbent csend BABAPA és köztem... ilyenkor mindig újra, meg újra fel kell dolgoznunk az élményt, hogy valóban gyereket várunk... :)
U.I.: Tegnap BABAPA esti vizitet tartott...kicsit elbeszélgetett a fiával és követelte az esti jelzés adagot a hasból - és az én kicsi BABom meg is adta neki, ami jár...egy újabb édes fejberúgást :DDDD
